Kérdés:

Honnan/miből tudhatom meg, hogy milyen jövőt szán nekem az Úr? Például azt, hogy milyen pályára menjek? Mit kell ilyenkor figyelembe venni, hogy a döntés kedves legyen az Úr előtt?

Válasz:

(1) Honnan/miből tudhatom meg, hogy milyen jövőt szán nekem az Úr?

Jó, hogy ez a kérdés foglalkoztatja a kérdezőt. Ez jóval túlmutat a pályaválasztáson. Az Igéből tudjuk, hogy az Úr milyen jövőt szán nekünk. Jer 29:11 Mert én tudom az én gondolatimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak nektek. A zsidó népnek ezt éppen a babiloni fogsága idején üzeni, hogy még nem ez a vég! A fogság nem kívánatos, de jó lesz a vége. A mi földi életünk – bizonyos szempontból – olyan, mint a babiloni fogság. Itt még vannak nehézségek, bajok, fájdalmak, nem kívánatos dolgok. De az Úr ezek által is a kívánatos véget munkálja.

Mi a kívánatos vég? Az, amiről nemrég volt szó: Itt versenypályán futunk, hogy elnyerjük a romolhatatlan győzelmi koszorút az Úrnál, az örökkévalóságban. Hogy ne „éppen csak” üdvözüljünk, hanem úgy legyen, ahogy Péter apostol is írja:

2Pét 1,11: Mert ekképpen gazdagon adatik majd nektek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel.

Hát ezt a jövőt szánta nekünk az Úr, Ő ezt tartja szeme előtt a pályaválasztásnál is, és ezt tartsuk mi is szemünk előtt.

(2) Milyen pályára menjek? Mit kell ilyenkor figyelembe venni, hogy a döntés kedves legyen az Úr előtt?

Megemlítek néhány szempontot:

* A választott pályára ne úgy tekintsek, mint a világi emberek! Ők nem csupán a kenyérkereset lehetőségét látják benne, hanem karrierépítést is akarnak. Pál apostol sátorkészítő volt, a maga és a vele valók szükségéről legtöbbször a keze munkájával gondoskodott, de az életcélja nem ez a mestersége volt, hanem az Úr szolgálata, az Ige hirdetése. A nőtestvéreknek is van szolgálatuk, főleg a családban: a férjük segítése, gyermekeik gondozása; de van más terület is: az imádság, a jótékonykodás, a nyomorultakon való segítés.

* Tehát ne dédelgessek világi karriert, ne vágyjak hírnévre. Zsolt 131:1-2a Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet.

* Ne az legyen a szempont, hogy hol lehet sok pénzt keresni. 1Tim 6:9-10 Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal.

* Ne menjen senki olyan pályára, ahol előre láthatóan olyat kell tennie, ami ütközik Isten akaratával és a lelkiismeretével. Pl. hívő ember ne legyen színész, énekes előadóművész, ne lépjen a szórakoztatóipari vagy politikai pályára, stb.

* Olyat válasszak, ami nem akadályoz abban, hogy gyülekezetbe tudjak járni. Mikor végeztem az egyetemen, engem is hívtak olyan helyre, ahol több fizetést kaphattam volna, és tudományos karrierre volt kilátás, de sok vasárnapom nem lett volna szabad. Nem vállaltam el.

* Olyat válasszak, amihez van képességem, ami nem terhel meg felettébb. Mert ha minden időmet, erőmet, képességemet latba kell vetni a munkahelyen, akkor nem marad időm és erőm a családi feladataimra, és a testvéri kapcsolatok ápolására.

* Fogadjam el, ha az Úr akadályokat tesz az utamba! Hogy pl. valamilyen pályára nagyon szeretnék menni, de nem vesznek fel arra az egyetemre, vagy itt helyben nincs olyan egyetem, és a szüleim anyagilag nem képesek arra, hogy más városban albérletet fizessenek. Mert a kollégiumba nem tudok, vagy nem akarok bejutni.

Még lehetne sorolni a szempontokat, de a legfontosabb az, amit az Ige mond:

Zsolt 25:12 Kicsoda az, aki féli az Urat? Megmutatja annak az utat, amelyet válasszon.

Péld 3:5-7 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te utaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te utaidat. Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. Csak félje az ember az Urat, és bízzon Benne, akkor biztos lehet abban, hogy az Úr megmutatja, mit válasszon. Lehet, hogy nem úgy alakítja az útját, ahogy az ember elgondolta vagy szeretné, de az lesz a jó, mert Ő az örökkévaló célt és a kívánatos véget tartja szeme előtt. Ámen.